2015. július 17., péntek

Az élet szépségei - fotóim; egy kis motiváció tőlem

Ez egy kivételes bejegyzés, lehet máskor is írok majd hasonlót. Pár fotót és hozzájuk tartozó "bölcsességeket" hoztam nektek. Igazából csak leírtam ami eszembe jutott, de így is nevezhetjük. Pár szó arról, hogy küzdjünk, segítsünk, szeressünk.




Parányi élőlények csupán - a lóhere virága, egy csöppnyi ibolya (ha jól tudom, hogy ez ibolya) egy szöcske - de ha ők nem lennének, valami hiányozna. A hétköznapokon átsiklik fölöttük a tekintetünk, észre se vesszük ezeket az apró csodákat. Pedig igen fontos szerepük van az életünkben nekik is. Meg kell talulnunk értékelni őket, mint ahogy az élet apró örömeit is.  
Meg kell tanulnunk adni. Hisz gondoljunk csak bele, mennyit ér ez másoknak. Nekünk nem kerül semmibe, de mi is gazdagabbak leszünk iránta - felvenni pár leejtett lapot, segíteni összeszedni egy kiborult táskát, elvenni egy nehéz csomagot, vagy akár csak egy kedves mosoly, pár vígasztaló szó - és amellett hogy adunk, kapunk is. Szeretetet.









Virágok. Virágok melyeknek rögtön látjuk a szépségüket. Felszínesek? Egy szóval se mondtam. Hisz létfenntartó tulajdonságaik a szépség és az illatozás. Inkább nem gondolom túl a dolgot, csak nézzük és gyönyörködjünk bennük.


Ki gondolta volna, hogy egy rozsdafolt ilyen szép lehet? - talán még egy manit is inspirálhatna:)



Csupán egy téglafal. Egy levél erezete. Egy rozsdafolt. Semmi különleges. De ha jobban megfigyeljük, megláthatjuk a bennük rejtőző szépséget, egyszerűségükben mégis bonyolultak - mindennapjaink részei, s mégis legtöbbször átsiklik tekintetünk fölöttük, csak a felszínt látjuk. De ha mégis mögé látunk a dolgoknak, az embereknek, s megleljük a bennük lakozó csodát - hisz mindenkiben ott van - olyan tapasztalatra tehetünk szert, oly barátságokra, ismeretekre, érzésekre - amely teljessé teheti az életünket.


Egy új élet kezdete - egy aprócska élőlény bújik ki a földből - a nagy, tekintélyes fák is így kezdték. Mert ha apró is vagy, ha eltörpülsz hisz közel a cél, minden nap egy új esély, egy új alkalom arra, hogy ne félj megmutatni aki vagy. Állj ki magadért.


Dobd le az álcád. Ne akard, hogy másnak lássanak mint aki vagy, önmagadért kell, hogy szeressenek. Ha pedig valami nem stimmel, gondolkozz el rajta és változtass! Adj időt magadnak, hogy az új éned is te legyél sőt, csak ő legyél! Cigizel? Tedd le. Nem vagy elégedett az alakoddal? Menj el futni, mondj le a magyaros pörköltről, a nagyi sütijeiről. Áldozatokat kell hoznod a céljaid elérésének érdekében, de ha beérsz a célba rájössz, nem is voltak ezek igazi áldozatok. És boldog lehetsz, mert nem csak egy jobb önmagadat fedezted fel, hanem megerősödtél közben - a következő akadályokat már jobban fogod venni. Mert igen, lesz következő. Mindig vannak akadályok, lesznek is az életedben - de ha nem lennének, miért küzdenél? A célok adják létezésünk értelmét, boldogságunk alapját. Na meg a szeretet. A szeretteiddel együtt könnyebben veszel minden akadályt. Ne félj barátkozni, ápold a kapcsolataidat, légy szerelmes bátran! - hisz erről szól az élet. Ugorj fejest bele!


Nektek tetszett ez a stílusú bejegyzés? Ti mit gondoltok a témáról?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése